Egy fiatal gyermek megtanította az apukáját arra, hogy szeretetből és őszinteségből történő adakozás, soha nem marad észrevétlent, és nagy változást hozhat valaki életében.
Sokszor mondják nekünk, hogy legyünk kedvesek az emberekhez, és mindig segítsünk a rászorulókon. Néha azonban elgondolkoznak az emberek, hogy vajon elég-e az amijük van ahhoz, hogy megváltoztassák valakinek az életét.
Ugyanezek a gondolatok fordultak elő Justie Smith férfi fejében is, mikor hazafelé tartott és meglátott egy hajléktalant. Teljes szívéből szeretett volna segíteni a hajléktalanon, de sajnos nem volt nála készpénz.
EGY KEDVES KÖLYÖK
Smith 5 éves kisfia is éppen vele volt mikor hazatartottak a fogorvostól. Mivel látta, hogy nincs mit adnia, Smith intett a hajléktalannak. Ám ekkor egy váratlan dolog történt.
A fia ragaszkodott hozzá, hogy a zsebében lévő 30 centet adják oda a hajléktalannak. Az apa először megdöbbent. Olyan volt mintha gyermeke hallotta volna gondolatait.
Tekintettel arra, hogy a férfi hajléktalan volt és szörnyű állapotban volt, Smith nem akart csak úgy odaadni neki 30 centet. Attól tartott, hogy az idegen másképp reagálna, ha csak két érmét kapna, holott minden segítségre szüksége lenne.
Az idő fogytán volt, mivel Smith autója egy jelzőlámpánál állt, és a lámpa bármelyik pillanatban zöldre válthatott. Ekkor elkezdte feldolgozni a helyzetet. A tétovázásról bevallotta:
“Majdnem megmutattam neki, hogy amit ő jó dolognak lát, és ami valóban jó dolog, az nem elég jó ahhoz, hogy megváltoztassa valaki életét”.
Az apa elmesélte, hogy majdnem megállította a fiát, hogy várjon inkább, míg 1 dollárjuk nem lesz, amit odaadhatnak a hajléktalannak. Ezzel majdnem megtanította a fiának, hogy amije van, az nem elég, és a büszkeség fontosabb, mint segíteni valakin.
Szerencsére Smith képes volt félretenni gátlásait, mielőtt túl késő lett volna. Ezek után letekerte az autó ablakát, és odafordult a hajléktalanhoz. Átadta neki a fiánál lévő 30 centet, és azt mondta:
“Sajnálom, ember, nincs nálam készpénz, de a fiam itt hátul mindent oda akar adni, amije csak van. Most töltötte be az ötödik életévét!”
A hajléktalan ekkor elvette a pénzt, és az apára mosolygott. Ránézett Mateóra és megköszönte jószívűségét.
Nem sokkal ezek után Mateo őszinte kedvessége elterjedt. Smith elárulta, hogy látta mikor több ember is lehúzza az autójuk ablakát, hogy segítsen a férfinak. A szívmelengető jelenetnek a visszapillantóból volt szemtanúja.
Az 5 éves Mateo nemcsak az apukáját tanította meg arra, hogy milyen fontos adni az embereknek, hanem sok mást is ösztönzött arra, hogy segítsen.
Smith elmondása szerint hihetetlenül boldognak érezte magát, látva a hajléktalan reakcióját, és azt, hogy a fia arca felragyogott. Örült, hogy a kis Mateo olyan, mint az édesanyja, és hogy nem hagyta cserben apaként.
KEDVESSÉGET TANÍTANI A GYEREKEKNEK
Amit az 5 éves Mateo tett a hajléktalan férfiért, megmutatta, hogy mennyire is fontos, hogy kedvességre tanítsuk gyermekeinket. Fontos, hogy a gyermek már egészen kicsi korától megértse, hogy mi a kedvesség.
Rachel Tomlinson pszichológus és a “Teaching Kids to be Kind to be Kind” című könyv szerzője olyan lehetőségekről beszélt, amivel a szülő arra taníthatják gyerekeiket, hogy legyenek kedvesek. A kedvesség tanítására a példamutatás az első lépés.
A szülőknek is olyan kedvesnek kell lenniük, amilyenre szeretnék nevelni gyermeküket. Beszélgetniük kell velük, és el kell magyarázniuk, hogy ha kedvesek akarnak lenni valakivel, mit kell mondaniuk.
Ha megtanítjuk a gyerekeknek, hogy legyenek kapcsolatban az érzelmükkel, vagy beszéljék meg szüleikkel, hogy mit éreznek, az nagyon hasznos lehet életük során. Fokozatosan ez segít a gyerekeknek megérteni, mit jelent más helyébe képzelni magukat.
Dr. Damon Korb fejlődési gyermekorvos két szabályt tárgyalt meg a gyerekeknek a kedvességről való mesélésre. Az aranyszabály azt jelenti, hogy úgy kell bánni másokkal, ahogyan te is szeretnéd, hogy veled bánjanak, ami a kiindulópontja annak, hogy a fiatal elmékkel megértessük a kedvességet.
Ezután következik a platina szabály, amely azt jelenti, hogy úgy bánjunk másokkal, ahogyan az a legjobb nekik, még akkor is, ha ez eltér attól, ami nekünk a legjobb. Kétségtelen, hogy egy kis gyakorlással és következetességgel megtaníthatjuk a gyerekeket arra, hogy úgy mutassanak kedvességet, ahogy a történet főhőse, Mateo tette.
via