A kutyus minden nap 2 kilométert sétál, hogy meglátogassa a gazdija sírját

Ez a Fulmine nevű kiskutya 7 hosszú és boldog éven át osztotta meg életét Sara Sechi édesapjával, Leonardóval. A két legjobb barát az olasz vidéken élt, és egyszerűen csak egymás társaságában éltek boldogan.

“Nagyon ragaszkodóak voltak. Mindig összebújva voltak” – mondja Sara. Sajnos a kuytus és Leonardo közös ideje nemrég véget ért… de a szeretetük tovább él.

A múlt hónapban, egy betegséggel folytatott hosszú küzdelem után Leonardo elhunyt. Amíg ő kórházban volt, Leonardo családja gondoskodott a kutyusról, és rájöttek, mennyire hiányzik a kiskutyának a gazdája.

“Minden alkalommal, amikor egy autó közeledett, Fulmine a kapuhoz szaladt, remélve, hogy az apám az” – mondta Sara.

A kutyus még Leonardo eltemetése után sem hagyta abba a legjobb barátja keresését, míg végül meg nem találta őt.

Leonardo temetése utáni napon Sara és a fia elutaztak a temetőbe, hogy újabb virágokat helyezzenek a sírra. És amikor megérkeztek, meglepődve tapasztalták, hogy nem ők az egyetlenek, akik meglátogatták.

Fulmine is ott volt. Hihetetlen, de a kutya majdnem 2 mérföldet gyalogolt a mezőn, egyedül, hogy elérje azt a helyet, ahol Leonardót eltemették.

Úgy tűnt, megértette, hogy gazdája, akit hetek óta nem látott, most ott van: “Nem számítottam rá, hogy ott találom. Nem volt ott a temetésen. Fogalmam sincs, honnan tudta, hová kell mennie” – mondja Sara.

Ez nem volt a kutyus utolsó látogatása, mivel a következő hetekben a szomszédok arról számoltak be, hogy látták őt a temetőből oda-vissza járni, hogy meglátogassa elvesztett barátját.

“Szerintünk minden nap odamegy” – mondta Sara. Az azonban továbbra is rejtély, hogy Fulmine honnan tudta, hol találja Leonardót.

“Szeretem azt hinni, hogy az apám iránti szeretet vezérelte. Vagy hogy az apám vezette oda. Ez egy olyan furcsa dolog, amire nincs logikus magyarázat” – mondta Sara.

A kutyus szíve még mindig fáj – de ezzel az érzéssel sosem kell egyedül szembenéznie.

Sara azóta magához vette a kutyust, hogy vele éljen, hogy együtt sírjanak, és egy nap továbblépjenek, hogy új, boldog emlékeket teremtsenek családként.

Leonardo öröksége pedig tovább fog élni a szívükben. “Elérzékenyülök, ha arra gondolok, hogy apám mennyire szerette Fulmine-t, és Fulmine mennyire szereti őt. Szomorú látni, hogy gyászol, de lassan együtt átvészeljük ezt a szomorú időszakot” – zárta Sara.

via